Egy városban sok minden működik egyszerre: élmények, média, arculat és stratégia. De mi történik akkor, amikor ezek már nem egymás mellett, hanem egymással összekapcsolva működnek? Ebből a kérdésből született meg a VM360.

Egy városról könnyű külön darabokban gondolkodni. Van rendezvény, kommunikáció, média, arculat, közösségi felület, fejlesztés, kultúra, turizmus, városüzemeltetés és stratégia. Mindegyiknek megvan a maga szakmája, felelőse, napi ritmusa és célja. Közben ugyanarról a városról beszélnek, ugyanazokkal az emberekkel találkoznak, és együtt alakítják azt a képet, amely a városról a lakókban és a külvilágban kialakul. Engem egy ideje leginkább az foglalkoztat, mi történik akkor, amikor mindezeket egyetlen működés részeiként kezdjük nézni.

Kazincbarcikai munkám során ez a kérdés egyre erősebben került elő. Egy már létező, karakteres és szerethető városmárkához érkeztünk. A Kolorcitynek volt felismerhető vizuális világa, kialakult iránya és története. Közben a kommunikáció, a média, a rendezvények és a városi működés más területei több ponton saját pályán mozogtak. Ahogy ezek egyre szorosabban kapcsolódtak össze, fokozatosan kirajzolódott előttem egy egyszerű felismerés: a városmarketing ereje sokszor éppen az egyes elemek között létrejövő kapcsolatban van. Ebből a gyakorlatból született meg az a gondolkodási keret, amelyet a könyvemben még Kolorcity-modellnek neveztem. Mondhatjuk úgy is: ez volt a leánykori neve. Ma már A VÁROS MŰKÖDIK 360, röviden VM360 néven gondolok rá, mert maga a rendszer jóval túlmutat azon a városon, ahol először világosan láthatóvá vált számomra. A VM360 egy városmarketing- és működési modell, amely négy egymáshoz kapcsolódó fogaskerékre épül: ÉLMÉNY, TARTALOM / MÉDIA, ARCULAT ÉS RENDSZER, STRATÉGIA. A lényeg pedig éppen az, hogy ezek együtt forognak.

Visszanézve azt is látom, hogy ennek a gondolkodásnak az elemei jóval azelőtt megjelentek a munkámban, hogy modellként megfogalmaztam volna őket. A 2017-es Jameson × zip’s Angel’s Ser együttműködésben már egyszerre volt jelen az élmény, a történet, a vizuális világ és a stratégiai márkaépítés. Akkor még nem volt neve a gyereknek, ma viszont már pontosan látom, hogyan kapcsolódtak össze benne azok az elemek, amelyekből később a VM360 gondolkodása is felépült. Az Angel’s Ser történetéről ITT olvashatsz bővebben.

Miért 360?

Mert egy várost teljes körében érdemes nézni. A városmárka jóval több annál, amit egy logó, egy kampány vagy egy kommunikációs felület megmutat. A lakó számára ugyanúgy a város része a tér, amelyen mindennap átsétál, a rendezvény, amelyre kiviszi a gyerekét, a helyi televízió esti híradója, az önkormányzati cég tájékoztatása, egy kulturális program, egy ügyintézési helyzet vagy egy közösségi oldalon megjelenő történet. Ezek első pillantásra nagyon különböző dolgok, a fejünkben mégis összeadódnak. Így alakul ki az az érzésünk, hogy egy város milyen: szerethető vagy távoli, lendületes vagy fáradt, következetes vagy széttartó, van karaktere, vagy nehéz megfogni, mit képvisel. A VM360 ezt az összefüggést próbálja rendszerben értelmezni. A városmárka ebben a gondolkodásban működésből épül.

Élmény – amit átélünk

Minden azzal kezdődik, ami ténylegesen megtörténik. Egy városi rendezvény, egy jól használható köztér, egy kulturális program, egy sportesemény, egy piac, egy közösségi kezdeményezés vagy akár egy hétköznapi szolgáltatási helyzet mind élményt hoz létre. Az ember kapcsolatba kerül a várossal, és valamilyen tapasztalatot visz magával. Ezért az élmény a VM360 első fogaskereke.

A városmarketing könnyen belecsúszik abba a helyzetbe, hogy túl gyorsan a láthatósággal kezd foglalkozni. Mi kerüljön a plakátra? Mi legyen a kampány üzenete? Hogyan nézzen ki a Facebook-poszt? Milyen videót készítsünk? Én egy lépéssel korábban kezdem: van-e valami, amit érdemes megmutatni? Mert az igazán erős kommunikáció mögött rendszerint van valóságos tapasztalat. Valami, amit az ember megélt, amiről beszélni kezdett, amihez emléket, érzést vagy véleményt tud kapcsolni. Egy élmény lehet egészen kicsi is. Sokszor egy pontos részlet dolgozik a legerősebben: egy jól kitalált programelem, egy szokatlan helyszín, egy közösségi gesztus, egy apró meglepetés vagy egyszerűen az az érzés, hogy valamit igényesen és az emberekre figyelve szerveztek meg. A városmárka egyik legfontosabb alapanyaga az, amit az emberek saját történetként visznek haza.

Tartalom / média – amit elmesélünk

Az élmény megtörténik, a tartalom továbbviszi. Egy eseményt néhány ezren átélhetnek személyesen, egy jól elmondott történet viszont azokhoz is eljuthat, akik aznap egészen máshol voltak. A tartalom ezért a VM360-ban jóval több dokumentációnál. Értelmez, kapcsolatot teremt, jelentést ad. Megmutatja, mi történt, kik voltak benne, miért érdekes, milyen értéket képvisel, és hogyan kapcsolódik mindez ahhoz a nagyobb történethez, amelyet a város saját magáról folyamatosan ír.

Ebben kap különleges szerepet a média. A helyi televízió, a hírportál, a közösségi média, egy rövid videó, egy podcast, egy fotósorozat vagy egy hosszabb riport eltérő módon tudja ugyanazt a valóságot megmutatni. Mindegyik más ritmusban működik, más közönséget ér el, és másfajta figyelmet kér. A valódi lehetőség ott kezdődik, amikor ezek egymásra épülnek. Egy városi élményből történet lesz, a történet több felületen tovább él, az emberek reagálnak rá, megosztják, hozzáteszik a saját élményeiket. Ami egyetlen helyszínen és egyetlen pillanatban kezdődött, idővel a város közös emlékezetének részévé válhat. Ezért szeretek úgy nézni a tartalomra, mint fordítóközegre: az élményt közös jelentéssé fordítja.

Arculat és rendszer – ahogyan megjelenünk

Az arculat elsőre vizuális fogalomnak tűnik: logó, színek, tipográfia, grafikai szabályok. Szerintem ennél sokkal többről szól. Arculat az is, ahogyan egy város beszél, milyen képeket választ, hogyan ír egy fontos ügyről, milyen minőségben készít videót, hogyan néz ki egy rendezvény, milyen hangon szólal meg egy szolgáltató, van-e közös karakter a különböző felületeken. És itt kerül mellé a másik szó: rendszer.

Egy városban rengeteg szereplő kommunikál egyszerre: az önkormányzat, az intézmények, a városi cégek, kulturális szervezetek, rendezvényszervezők, médiaszereplők. Ha mindenki kizárólag saját logikában működik, nagyon gyorsan vizuális és tartalmi zaj keletkezik. A rendszer feladata az, hogy ebből rend legyen. Ez közös minőséget, felismerhető gondolkodást és olyan keretet jelent, amelyen belül a különböző szereplők saját hangja is elfér. Számomra az egyik legjobb próba egyszerű: felismerhető-e a város akkor is, amikor nincs előtted a logója? Ha igen, akkor az arculat már mélyebben működik a grafikánál. A VM360-ban ezért az arculat és rendszer a következetesség látható formája.

Stratégia – amerre tartunk

A negyedik fogaskerék ad irányt a másik háromnak. A stratégia számomra kevésbé dokumentum, sokkal inkább iránytű. Segít eldönteni, milyen ügyeket szeretnénk hosszú távon erősíteni, milyen városi karaktert építünk, milyen közösségekkel akarunk kapcsolatot teremteni, milyen partnerségeket keresünk, és milyen jövő felé szeretnénk elindulni. A stratégia valódi értéke a napi működésben látszik: abban, hogy milyen programokat hozunk létre, milyen történeteket emelünk ki, mire költünk energiát, milyen minőséget kérünk számon, milyen együttműködéseket építünk, és mit ismétlünk újra meg újra addig, amíg abból felismerhető városi karakter lesz.

Itt válik igazán érdekessé a VM360. A stratégia új élményeket hoz létre, az új élményekből tartalom születik, a tartalom jelentést épít, az arculat és a rendszer felismerhető formát ad ennek, a reakciók, eredmények és tapasztalatok pedig visszakerülnek a következő stratégiai döntésbe. A kör bezárul, majd újraindul. Ezért 360.

Amikor a négy fogaskerék egymást hajtja

Lehet egy városnak kiváló rendezvénye és gyenge kommunikációja. Lehet látványos arculata kevés valódi élménnyel. Lehet erős médiája bizonytalan stratégiai iránnyal. Készülhet nagyszerű stratégia úgy is, hogy a mindennapi működésből alig lehet visszaolvasni. Mindegyik terület képes önmagában is jó teljesítményre, a VM360 ereje viszont akkor jelenik meg, amikor a négy terület egymást kezdi erősíteni. Egy élményből történet lesz, a történet felismerhető rendszerbe kerül, a rendszer egy stratégiai irányt tesz láthatóvá, a tapasztalat pedig visszahat arra, mit és hogyan csinálunk legközelebb. Ezt értem azon, hogy egy városmarketing-modell élő és tanuló rendszer.

A VM360 kész recept helyett gondolkodási keretet ad. Minden városnak más a története, mások az adottságai, más a közössége, másképpen alakult a múltja, és máshol vannak a feszültségei vagy lehetőségei. A kiindulópont ezért mindig az, ami már ott van: a meglévő történetek, a helyi identitáskódok, az értékek, az emberek, a helyek, a működő kezdeményezések, a problémák és a közösségi emlékezet. Ezekből lehet olyan rendszert építeni, amely valóban az adott városé.

Működésből márka

Talán ez az egész modell számomra legfontosabb állítása: a városmárka következmény. Annak a következménye, amit egy város hosszú időn keresztül létrehoz, megmutat és képvisel. Ahogyan élményeket teremt, ahogyan történeteket mesél, ahogyan megjelenik, ahogyan dönt, ahogyan reagál, ahogyan kapcsolatot tart a saját közösségével. Egy város karakterét végső soron sok száz ilyen találkozás rakja össze.

Ezért gondolom, hogy a városmarketing egyik legizgalmasabb kérdése az, hogyan lehet ezeket az elemeket egymással összekapcsolni. Hogyan lesz az egymás mellett működő jó dolgokból rendszer. Erre keresi a választ a VÁROS MŰKÖDIK 360. A négy fogaskerék mindegyike önmagában is külön szakmai világ, ezért a következő írásokban egyenként is szétszedem őket. Sokkal mélyebben szeretnék foglalkozni azzal, mit jelent ma a városi élmény, hogyan lesz egy történésből tartalom és közös jelentés, hol kezdődik valójában az arculati rendszer, és hogyan válhat a stratégia a napi működés részévé.

Mert végül ugyanoda jutunk vissza: a város működik. A kérdés az, hogy a részei mennyire működnek együtt.